HTML

> Poltár (polvax.hu)

FÜGGETLEN KÖZÉLETI KLUB

> Helyszín

Wesley János Lelkészképző Főiskola
Budapest, VIII. kerületi Dankó u. 11.

> Segítség

Nagyon kérem, ha megteheted, - cégeden keresztül vagy magánszemélyként - segítsd az egykori POLVAX klub házigazdája, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét! Elsősorban pénzadománnyal:
(IBAN: HU26) 
10400140-00026699-00000006
A kedvezményezett neve, címe:
Oltalom Karitatív Egyesület, 1086 Budapest, Dankó u. 9.
(K&H Bank Zrt., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)
Vagy Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség:
(IBAN: HU71)
11763086-15996886-00000000
(OTP Bank Nyrt. – 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Az egyéb természetbeni adományokat (ruha, tartós élelmiszer stb. ) is szívesen fogadják 24 órás ügyeletükön a Dankó u. 15. sz. alatt.

 

> Impresszum

 

Info: Szentirmay László

Tel: 235-0317

mail@polvax.hu

Szerk: Halász Géza

> Mobilinternet

Simor András volt a vendégünk

simor_1.jpgSzolcsánszky Szilvi tudósítása

Az idei első Poltár vendége, január 30-án Simor András volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki már vágja  a centit, ugyanis március elején lejár a megbízatása. Szokás szerint a Wesley János Lelkészképző Főiskolán gyülekeztünk, s minél többet járunk a nyóckerbe, annál kevésbé tűnik barátságtalannak a környék. Csak kicsit kell erőltetni, és egykettőre megszokjuk

Éppen a Poltár napján tudatta ország világgal Orbán miniszterelnök, hogy a jegybank következő elnökének személyét az utolsó pillanatig titokban  tartja az estleges spekulációk  elkerülése végett…. Így erről aztán nem kérdeztük, bár annyi elhangzott, hogy a bizonytalanság a legjobb spekulációs eszköz.

    Igen szép számmal gyűltünk össze, ahogy mondani szokták volt, még a csilláron is lógtak. A veterán törzsgárda mellett feltűnően magas volt a fiatalok aránya. Talán az előadó személye, a téma miatt, és azért is, mert Simor igen ritkán lépett a nyilvánosság elé, így jó volt közelről látni és hallgatni egy eleddig független intézmény elnökét.

    A bankelnökkel való esti beszélgetés egy rövid összefoglalóval kezdődött, amely során Simor felvázolta a közelmúltat a jelent, tette mindezt pénzügyi oldalról. Alapvetően is ez jellemezte az eladást, nem volt semmi politika, személyeskedés, csak SZAKMA, amit ő tud, képvisel, mint felelős vezető. Majd következett a nagy kérdés-felelek, amelyet, mint már annyiszor, most is Farkas Zoltán moderált. Ő is kérdezett, meg a közönség is.

    Simor igazi gazdaságpolitikus, aki az est folyamán egy percre sem esett ki szerepéből, arról beszélt, azt képviselte, ami most éppen a dolga, a szék, amiben ül meghatározta tudatát, mondandóját. Véleményét, a feltett kérdésekre adott válaszokat is mindig szakmai oldalról közelítette. Közszolga a szó nemes értelmében, akinek, mint a Nemzeti Bank elnökének feladata: a monetáris politika karbantartása, melynek során a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja, az irányadó kamatláb  szintjének meghatározása, a gazdaságban levő pénz mennyiségének szabályozása. Simor nem ítélt, nem mutogatott másokra, minden témában azt emelte ki, ami az ő, és csapata feladatkörét érintette.

   S elhangzott két személyes kérdés is: Mit csinálna másképpen? - Határozottabban állna ki a közvélemény elé, hogy mindenki legyen tisztában a Nemzeti Bank feladatával, küldetésével. Az utolsóra, milyen tervei vannak a búcsú utáni időszakra?  - Simor pihenni szeretne… Mi megtapsoltuk, megköszöntük szétszéledtünk, s már a taxisok is odamerészkednek a végére.

Részletesebben lásd itt.

Szilvi fotóit lásd itt

Szólj hozzá!

Január 30-án vendégünk az MNB éléről búcsúzó Simor András

simor.jpg

Január 30-án, szerdán este 19,00-kor a Wesley János Főiskolán lesz a félév nyitó estje, Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank most leköszönő elnökével.

"A Fidesz által vezetett kormányok nem avatkoznak be a jegybank életébe. Annak idején voltak vitáink Surányi Györggyel is, aki felajánlotta lemondását, amit nem fogadtam el. Simor András is ki fogja tölteni a mandátumát" - ezzel a kijelentéssel lepte meg hallgatóságát tavaly decemberben Brüsszelben, az Európai Unió csúcstalálkozója után Orbán Viktor miniszterelnök.
Ez azért nem olyan egyszerű. A második Orbán-kormány már megalakulása után megvonta Simor Andrástól a bizalmat, a becsületébe gázolt. Simor ténykedését parlamenti vizsgálóbizottságok firtatták, a koncepcióhoz illő eredményt produkálva. A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága élére Orbán Vikor Járai Zsigmondot nevezte ki, aki az ügyészséget óhajtotta bevetni ellene. Nem kímélte őt a jegybank könyvvizsgálója, az Állami Számvevőszék sem.
Megpróbálták megpuccsolni Simor Andrást az új jegybanktörvénnyel és az úgynevezett átmeneti rendelkezésekkel, ám ezt az Európai Központi Bank az EU-IMF-párossal karöltve megakadályozta. Végül a hét fős Monetáris Tanács négy kormányközeli kinevezettje fordult a jegybanki vezetők ellen, átvéve a kamatpolitika irányítását Simor és a két alelnök ellenében. Más hatásköröket is szánt volna a Monetáris Tanácsnak a törvényjavaslat, gyengítve a jegybanki menedzsmentet, de ezeket a passzusokat a nemzetközi szervezetek kilőtték.
Most pedig folyik a találgatás, ki lesz Simor András utódja. Az elvárásokat Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már ismertette. E feltételeknek öntudatos, a szakmát profi szinten ismerő pénzügyes aligha tehet eleget. A forint máris gyengülő pályára került. Mi lesz vele? És mi lesz a jegybankkal, a monetáris politikával, az árakkal? Hozzá mer-e nyúlni a kormány által javasolt új elnök a devizatartalékokhoz? Monetáris eszközökkel növekvő pályára lehet-e állítani a gazdaságot? Megroppan-e a bankszektor, tovább csökken-e a befektetők amúgy is megrendült bizalma, felgyorsul-e a tőke kimenekítése? Hova vezethet mindez?

Ezekről és más aktuális kérdésekről beszélgetünk Simor Andrással a moderátor, Farkas Zoltán segítségével a január 30-i klubesten.



simor2.jpgSimor András, az MNB elnöke

1954-ben Budapesten született, 1976-ban végzett a Közgáz makro-külker szakán, s első munkahelye az MNB volt. 3 év után londoni leányvállalatához került, ahol (a thatcheri privatizáció idején) 6 évet töltött, elsősorban váltóügyekkel foglalkozott, majd a rendszerváltásig a nemzetközi osztály helyettes vezetőjeként dolgozott.
1989-ben az egyik első brókercég, a Creditanstalt Értékpapír Rt. vezérigazgatója lett, e cég szervezte meg a legnagyobb tőzsdére viteleket (OTP, MOL, MATÁV, Richter). 8 év után a tulajdonos CA IB Investbank ügyvezető elnöke lett Bécsben, hogy levezényelje a Bank Austria befektetési bankjával történő összeolvadást a régióban. 1998-ban hazatért és a Budapesti Értéktőzsde elnökévé választották (2002-ig).
1999-től a Deloitte (Touche Tohmatsu) könyvvizsgáló és tanácsadó magyar leányvállalatának vezetője (elnök-vezérigazgató) volt, amikor is 2007 februárjában 6 évre kinevezték az MNB elnökének. 2009-ben a Global Finance Magazine a világ legjobb jegybank elnökeit sorolva az elsők között említette, az Euromoney szaklap pedig 2010-ben az év jegybankárának választotta a felzárkózó európai régióban.


Nagyon kérem, ha megteheted, - cégeden keresztül vagy magánszemélyként - a karácsony közeledtével segítsd házigazdánk, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét! Elsősorban pénzadománnyal: (IBAN: HU26) 10400140-00026699-00000006

A kedvezményezett neve, címe: Oltalom Karitatív Egyesület, 1086 Budapest, Dankó u. 9. (K&H Bank Zrt., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)

Az egyéb természetbeni adományokat (ruha, tartós élelmiszer stb) is szívesen fogadják 24 órás ügyeletükön a Dankó u. 15. sz. alatt.


Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt január 30-án, szerdán 18,45-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán. (A térképet lásd a honlapon: www.polvax.hu !)

Terveink között szerepel Lengyel László meghívása, a megbetegedése miatt elmaradt beszélgetés Várszegi Asztrikkal, és továbbra is várom véleményeteket, javaslataitokat.

Üdvözlettel:

Szentirmay László
(Irma)

Szólj hozzá!

Befogadó

Egy este a nyóckerben, ahol megjelent a karácsony szelleme

   /.../ A 11. szám alatt van a Wesley János metodista lelkészképző. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségé ez is, mint egy óvoda Gemzsén, általános iskola Jándon, művészeti képezde Dunaújvárosban és még sok helyen. Bonyolult és nagy szociális és tanító szervezetet tart fenn ez a valaha szakadárnak számító egyház, amely persze már csak szakadár, mert a Fidesz–KDNP-többség az egyház címet megvonta tőle. Lehetne egyesület, ám Iványi Gábor ezt megalázónak tartja, inkább Strasbourg-ban pereskedik. Kései igazság lesz, ha lesz, sokra nem megy vele. Háromezer hátrányos helyzetű gyereket oktatnak szerte az országban, csak az ebédköltségük napi egymillió. És hát honnan a fenéből jöhetne ez össze állami támogatás híján? Azért bent a teremben, ahol a közönségtalálkozó lesz, majd odadörmögi, hogy jó hír van, a gazdasági vezető szerint most is ki tudják fizetni a nyolcszáz fős személyzetet, tanárokat, takarítókat, mindenkit. Hogy jövőre mi lesz, csak az Isten tudja. /.../
    De most még csupán a főiskola kapujánál vagyunk. A bronztáblákat nézem, mindegyik egy-egy lelkész földi emlékét hirdeti, köztük Iványi Tiborét, Gábor apjáét, aki 1974-ben két lelkész- és két diakónus társával kivált a hatalmat kiszolgáló metodista egyházból. Évekig zaklatták, kilakoltatták őket, a fia, aki megfogadta, hogy amíg nem lesznek szabad egyház, nem vágja le a szakállát, felfüggesztett börtönt kapott. Sose vágta le, 1981-ben sem, amikor a Testvérközösséget államilag elismerték. A rendszerváltás után sem. Ha megteszi, most újrakezdhetné a szakállnövesztést.
    Mögöttem már kopognak a vendégek cipői. Egy nő azt mondja, Irma igazán szólhatott volna, hogy Várhegyi Asztrik pannonhalmi apát végül is nem jön, ő arra készült, hogy majd vitatkoznak Iványival. Valaki közbeszól: az apát lázas, a titkára telefonált.
    Régi társaság, néhányukat évtizedek óta ismerem. Ugyanaz a nyomasztó érzés látni őket, mint az ilyen korosztályi összejövetelek mindegyikén. Fiatal emberek jönnek szembe a múltból, öreg arccal. A hetvenes, kora nyolcvanas évek menekültjei ők is. Szentirmay László, akit Irmának hívnak, és aki a Magyar Rádióban dolgozott, két motort is megült akkoriban: játszott a Neoprimitív zenekarban, és vezette a Közgázon a Polvax nevű, szolidan alternatív klubot, ahová Pozsgaytól Nyers Rezsőig sok embert, főleg reformereket hívtak meg. Először ’81-ben kényszerültek felfüggeszteni a vitaesteket, akkor, amikor Iványiék épp jól jártak. Másodszor ’84-ben fenyegették meg őket felülről, fölöttébb hatásosan. A társaságban mindig elmesélik annak a fiúnak a történetét, aki a hatósági zaklatások miatt tíz évre külföldre menekült. Pár éve indultak újra. Mondhatni, jelképesen ők is rájöttek arra, hogy még mindig nem vágathatják le a szakállukat. Iványi meg befogadta őket a Dankó utcába. /.../
    Miről fogunk beszélni így, hogy Várhegyi Asztrik nem jött el? Kitől kérdezzem meg, hogy hol maradt a katolikus egyház keresztényi szolidaritása akkor, amikor a kormánytöbbség Iványiéktól elvette az egyház nevet? Felajánlotta-e bármelyik elismert egyház, hogy segít enni adni azoknak a gyerekeknek, akiket a Fidesz megfosztott a támogatástól? Miért hisszük azt, hogy ha egyszer megúsztuk a politika dúlását, mindörökre biztonságban vagyunk? /.../
    Aztán a beszélgetés Iványi Gáborral. Nézem ezt a bölcs, nyugodtnak tűnő embert, amint bevallja, sokszor nem alszik éjszaka, azon jár az esze, mi lesz az iskolákkal, óvodákkal, a hajléktalanszállóval, a népkonyhával, a kórházzal és a főiskolával. És egyszer csak mond valamit, amit paptól ritkán hallani, de nekem egy pap kizárólag ettől a mondattól pap. Olyan keveset tudunk Istenről, mondja egyszerűen. Negyven éve hisz, tanít és prédikál. És van mersze, ereje odatenni az egész életét egy csavargó mellé, aki kint álldogál a jeges szélben, és aki aztán igazán keveset tudhat Istenről. De talán Isten se nagyon töri magát ez ügyben.

Szólj hozzá!

Iványi Gábor volt a vendégünk

iványi3.jpgSzolcsánszky Szilvi tudósítása:

Mikulás előestéjén búcsúzott a 2012-es évtől a Poltár. Eredetileg vendég lett volna Várszegi Asztrik és Iványi Gábor, sajnos előbbit utolérte egy vírus, így beértük a Wesly János Főiskola rektorával és az Éjféli Kiáltás Gospel Kórussal, nem olyan volt, mint vártuk, de kár lett volna kihagyni.

Összegyűltünk sokan a továbbra is a főváros nem legszebb helyén székelő főiskola egyik termében, és kicsit csalódottak voltunk, hogy nem tudott eljönni Várszegi Asztrik. Nem, mintha Iványi Gáborral bármi baj lenne, de így elmaradt egy izgalmas párbeszéd, amit a hazai hitélet két jeles személyiségével élhettünk volna át. Ilyen az élet, nem mindig azt kapjuk, amit szeretnénk, de ha elég rugalmasak vagyunk , akkor a megváltozott helyzetben is feltalálhatjuk magunkat és, ha igyekszünk megtaláljuk azt az élményt, amire vágytunk.

Az estet az Éjféli Kiáltás Gospel kórus (EKG) indította, akik muzsikájukkal ki kinyitották a szívünket, hisz Gospel jelentése evangélium, örömhír, így nem is tehet másként. Sokak szerint az ember és Isten között a legmagasabb szintű kommunikációs eszköz a zene. Van, amikor kevésnek bizonyul a szó vagy bármely más eszköz, hogy kifejezzük érzéseinket, és ekkor jön a dal….

Mi meg összegyűlt, keresztények, hitetlenek, zsidók, buddhisták, muszlimok ott ültünk együtt, hisz a dal ugyanahhoz az Istenhez szólt, mindegy, hogy ki milyen közvetítőkön keresztül tartja vele a kapcsolatot. A kórus pedig szívből, szívvel énekelt és hamar feloldotta a műsorváltozás okozta csalódottságot.

Majd kiült az asztalhoz Iványi Gábor, ki derekas termetével és nagy szakállával piros kabát és puttony nélkül is elhozta közénk a Mikulás hangulatát.

Mi tudtunk meg tőle? Sokat és keveset. Hiába távolodott el az aktív politizálástól, igazi politikus maradt, ki a kényes, aktuál- politikai kérdések alól ügyes fürgeséggel bújt ki, nem hiába a szavak embere. Inkább arról beszélt, ami neki fontos, vagy is fontos azoknak, akikért felelősséget vállalt.

Annak ellenére, hogy egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) ez évtől már egyesületként kell , hogy működjön, Iványi töretlen hittel és az Istenbe vetett szilárd meggyőződéssel végzi tovább a számára kirótt feladatokat : Vezeti egyesületi egyházát, óvodákat, oktatási intézményeket működtet, s lehetőségeihez mérten támogatja a szegényeket a rászorulókat, időseket, hajléktalanokat.

Megtudhattuk azt is, hogy ebben az évben még több időt szántak az imára is, hisz gazdasági igazgatójával minden hónapban megköszönték a Teremtőnek, hogy fizetést tudnak adni annak a 800 embernek, akik a MET által fenntartott intézmények alkalmazásában állnak. Az is kiderült, hogy Iványi hite töretlen, harcol a jogaikért és hisz abban, hogy előbb utóbb a helyére kerülnek a dolgok.

Az élet őt igazolja, hisz apró örömök, kisebb nagyobb adományok érkeznek rendszeresen hozzájuk, bár sosem elég, így mindenfajta támogatást szívesen fogadnak, legyen az pénz, ruha élelmiszer, vagy bármilyen megunt, de még mások által használható holmi. Minden gazdára találhat, hisz ahogy mondta, közel százezer ember olyan szegénységben él ebben az országban, amit mi innen Budapestről fel sem tudunk fogni. Akik mindenkinél jobban várják a tavaszt, mikor már nem kell fűteni, mikor az erdőben gombászhatnak és összeszedhetik a természet vadon is termő gyümölcseit, ha képesek túlélni a fagyot, a hideget. Élnek ők egy olyan országban, amely a világ gazdagabbik harmadához tartozik, ha nem is az élbolyba, de annak alsó mezőnyébe. Beszélt arról is, hogy sok szegényebb országban boldogabbak az emberek, mert minket régen tép a balsors, s általában is pesszimistábbak vagyunk. Lehet, hogy ahol többet süt a napfény, és nem kell félni a fagyhaláltól az önmagában is boldogabbá tesz? Az is lehet, hogy jobbhoz szoktunk, és a lefelét mindig rosszul éli meg az ember fia, lánya?

Iványi legalább ötven százalékos esélyt ad az Együtt 2014-nek, és arról sincs meggyőződve, hogy ama bizonyos árok feltöltése a legutóbbi NEM demonstrációval ténylegesen megkezdődött.

Beszélt persze a karácsonyról, arról, hogy ilyenkor megnő az adakozási kedv és a szegények, hajléktalanok is egyszer-egyszer jól lakhatnak, mert így advent táján növekszik az emberek empátiája és adakozó kedve is.

Hallhattunk történeteket a Bibliából is, meg egy kis vallástörténetet, s még egy kicsit gyerekek is lehettünk, mivel a csizmánk nem volt makulátlanul tiszta, kezünkbe kaptunk a télapó helyi megbízottjától, Iványi Gábortól egy kis mikulás csomagot.

Iványi Gábor tovább rohant egy megbeszélésre, mi meg szép karácsonyt és boldogabb új évet kívánva szétszéledtünk.

Jövőre Veletek ugyanott!

Fotók itt, meg itt.

Szólj hozzá!

Iványi Gábor, avagy a Mikulás személyesen

Kincses Gyula további fényképeihez ide kattints! Vagy ide.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása