A migráns kérdés hátteréről és aktualitásairól beszélgetünk Hajdu Nórával, az Együtt külügyi szakpolitikusával és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel október 14-én, szerdán 19,00 órakor a Wesley Főiskolán.
Az idén rendkívül felerősödött népvándorlás megrengette Európa szinte mindegyik országát, és különösen érzékenyen érinti hazánkat, annak ellenére, hogy az ide érkezők egyáltalán nem tekintik célállomásnak. A kormányzati válaszlépések következtében Magyarország imidzse soha nem látott mélységbe zuhant, ugyanakkor itthon a Jobbikot jobbról előző Fidesz csökkenő népszerűsége megfordult. Az európai vezetők bizonytalankodása, Merkel szíreket biztató nyilatkozata csak ösztönözte a vándorútra indulókat. Nyugat-Európa vezetői ugyanakkor lassan kezdik ritkábban felmutatni a "Welcome" táblákat, s mintha titokban már festenék a cserére szánt "Closed" feliratokat...
Menekültek vagy migránsok? Vajon a háborús övezetek hadurai és az embercsempész csoportok amigráció fő mozgatói és haszonélvezői, akik az emberek legyilkolása helyett megmaradt vagyonuk átadására ösztönzik a szerencsétleneket? Talán ez a XXI. század eddigi legnagyobb mocskos üzlete?Hogyan lehetne megállítani a népvándorlást? Milyen következményei lehetnek mindennek Európára és hazánkra? Ilyen kérdésekre keressük a választ Hajdu Nórával és Tarjányi Péterrel. A moderátor: Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa.
dr. HAJDU NÓRAaz Együtt külügyi szakpolitikusa
1976-ban született. 1999-ben az ELTE Jogi Karándiplomázott jogász szakon, 2004-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsész Karán kommunikáció szakon. Parlamenti ösztöndíjas volt a berlini Humboldt Egyetemen és PhD-ösztöndíjas a washingtoni American University-n. 2001-ben újságíróként dolgozott a Pannon Lapok Társaságánál. 2002 és 2011 között a kulturális és oktatási tárcánál köztisztviselő: a politikai államtitkár tanácsadója, majd a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője, illetve a Kulturális Örökségvédelmi és Koordinációs Főosztály vezetője. 2011-től a Napvilág Kiadó projektkoordinátora. Több szakmai publikáció szerzője és könyv szerkesztője, illetve társszerzője. 2012 óta az ELTE Társadalomtudományi Kar Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja alapító tagja, a platformok megszüntetéséig a MILLA Egyesület ügyvivője. Az európai parlamenti választásokon képviselőjelölt, az őszi önkormányzati választásokon II. kerületi polgármesterjelölt, azóta kerületi önkormányzati képviselő. A 2014. júniusi tisztújító taggyűlésen beválasztották az Együtt elnökségébe, ő a párt külügyi szakpolitikusa. Két gyermek édesanyja.
TARJÁNYI PÉTERbiztonságpolitikai szakértő
Budapesten született 1969-ben. A középiskola után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát végezte el 1990-ben. A Rendőri Ezredben dolgozott, majd a Rendőrség Különleges Szolgálatánál több parancsnoki beosztást is ellátott és több száz akciót irányított. Részt vett az USA Külügyminisztériumának szervezésében a University of Lousiana válságkezelési és kríziskommunikációs felkészítésén. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát, leszerelése után az FBI Akadémia – Nemzeti Oktatási Központjában kurzusokat vezetett. Informatikai védelemmel foglalkozó céget alapított, amely többek között az Államkincstárnak, az APEH-nek dolgozott. Katonai, rendőri és tanári diplomája mellé 2009-ben közgazdasági végzettséget szerzett a Corvinuson is. Legfrissebb szakmai továbbképzését a Harvard Egyetemen ’Central Challenges of American National Security, Strategy and the Press’ témában végezte 2015 áprilisában.
Negyed százados nemzetbiztonsági, rendőrségi tapasztalata miatt sokszor nyilatkozik szakértőként a legkülönbözőbb médiumokban. Az utóbbi években nem volt olyan a politika, a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek összefonódását érintő botrány, amelyben ne kérdezték volna meg a véleményét az okokról, a háttérben lezajló játszmákról és a lehetséges kimenetelekről. Az üzleti élet mellett gyakran hívják szakértőnek biztonságpolitikai és rendőrségi ügyekben. Rendszeresen szerepel különböző tévécsatornák beszélgetős műsoraiban, napilapokban, internetes hírportálok cikkeiben - napjainkban elsősorban a migráció hátteréről és kérdéseiről. Számos történelmi doku-fikciós könyv szerzője: a Libri Kiadónál tavaly jelent meg az Elhallgatott évszázad trilógia I. része: A forradalmár, nemrég pedig a II. kötet: A cselszövő, de könyvet publikált a II. János Pál pápa elleni merénylet magyar száláról, egy megzsarolt magyar meleg püspök történetéről is A pápa emberei címen.
Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt október 14-én, szerdán 18,45-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán. (A térképet lásd a honlapon: www.polvax.hu!)
Üdv:
|
Szentirmay László
(IRMA)
|
BODNÁR ZOLTÁN
Akarod dedikáltatni? 
A bolsevizmus ott kezdődik, ha nem tartják be a törvényeket – emlékeztetett egyik korábbi művére, a Honderűre, nem titkoltan a mai viszonyokra is utalva. Annak megítélésére azonban Spiró nem vállalkozott, hogy megjósolja, a mai folyamatok hova tartanak, hiszen nincsenek haverjai sem a fideszesek, sem a szocialisták között. Azokkal a mai, leegyszerűsítő kijelentésekkel viszont vitába szállt, hogy a magyar választók többsége jobboldali érzelmű volna, egyáltalán, a bal- és jobboldali jelzők teljességgel kiüresedtek. A jelenben élő múltról sokkal több szó esett a Farkas Zoltán által irányított beszélgetésben, mint az irodalomról. Spiró igen érdekesen bontotta ki időnként merész nézeteit, akár az ókor, akár a XX. század történéseiről. Például, hogy az I. világháború nem 1918-ban, hanem 1922-ben ért véget az orosz polgárháborúval. Vagy még akkor sem, hiszen aligha véletlen: Kolcsak és Gyenyikin csapatai ugyanott harcoltak, ahol most az ukrán-orosz háború folyik. A Fogság és a Messiások szerzője kifejtette, hogy szerinte végső soron a nacionalizmus is vallás, az volt a marxizmus is, de nem jött be. Sok szó esett a sztálini Szovjetunióról, nem véletlenül, hiszen a könyvhéten jelenik meg Diavolina című kisregénye Gorkij életéről, akit nemrég MTA közreműködéssel megfosztottak 
attól, hogy utcanévként hirdethesse e páratlanul érdekes személy írói munkásságát. Ez a terror éveiben lehetséges értelmiségi magatartás ellentmondásait mutatja be: a világhírű író hajlandó volt kiszolgálni és támogatni Sztálin törekvéseit, hogy művésztársait – például Bulgakovot, Babelt, Sosztakovicsot – megmentse.
KOVÁCS ZOLTÁN
MURÁNYI MARCELL