Kovács Zoltán és Murányi Marcell lesz a vendégünk április 2-án, csütörtökön 19,00 órakor a Wesley Főiskolán.
Az Orbán-Simicska-háború egyik fő területe a média világa. A Fidesz pénzügyi eminenciása a tavalyi választások után nem volt hajlandó átadni média-birodalmát, sorra kezdték kirúgni embereit a főbb kormányzati pozíciókból, majd a Közgép kezdte elveszíteni a korábban tuti levajazott tendereket.
Az új "közszolgálati" médiumok kialakításával megszűnt az eddig kivételezettek állami finanszírozása, valamint a kormányzatilag presszionált magánpiaci hirdetések tendenciózus biztosítása. Simicska eddigi bizalmi embereinek egy része úgymond "lelkiismereti okokból" elhagyta a süllyedő hajókat, a többiek pedig mintha elkezdenének újságíróként viselkedni - s ez vezetett Simicska "G" beszólásához majd újabb oldalvágásaihoz...
Hol van a médiaháború határa, mennyiben befolyásolja ez a Fidesz gyorsuló népszerűség-vesztését, hogyan reagál erre a demokratikus média; milyen nemzetközi hatása van ennek; van-e még lejjebb a közmédiában, és még hosszan lehetne sorolni azokat a kérdéseket, amelyekre közösen keresünk választ a kormányszóvivő, a Népszabadság főszerkesztője és a moderátor Bolgár György segítségével.
KOVÁCS ZOLTÁNkormányszóvivő
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, valamint a CEU-n szerzett történelem szakos diplomát, később PhD-fokozatot. 1995 és 2000 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem óraadó tanára, 1999 és 2004 között tanársegéd, majd adjunktus a Miskolci Egyetemen. 2004-től a Debreceni Egyetem adjunktusa. Kutatási ösztöndíjakkal megfordult Ausztriában, Oxfordban, a londoni egyetemen valamint a washingtoni Woodrow Wilson Centerben. Kutatási területe a közvélemény és a nyilvánosság története, a kommunikáció-elmélet, a kora újkori, valamint a hidegháborús diplomáciatörténet, illetve Anglia és Nagy-Britannia története.
Még egyetemi hallgatóként csatlakozott a Kossuth Lajos Tudományegyetem diákönkormányzatához, amelynek rövid ideig elnöke is volt. 1997-ben lépett be a Fideszbe; alapító szerkesztője volt a Debreceni Disputa kulturális közéleti folyóiratnak. 2006-ban önkormányzati képviselő, illetve a város kommunikációs tanácsnoka lett. 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, 2014-től a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője, a kormány nemzetközi szóvivője, majd kormányszóvivője.
MURÁNYI MARCELLa Népszabadság főszerkesztője
1967-ben született Budapesten. 1993-2001-ig a Mai Nap újságírója, kulturális rovatvezetője, lapszerkesztője, 2001-ben a Színes Mai Lap, a későbbi Bors alapító lapszerkesztője. 2002-ben az újraindított Mai Nap főszerkesztője. Ebben az évben kerül a Ringier Kiadóhoz: 2002-2004-ig a Vasárnapi Blikk felelős szerkesztője. 2004-2006-ig a Blikk főszerkesztő-helyettese. 2006-2014-ig a Blikk főszerkesztője. 2014 augusztusától a Népszabadság főszerkesztője. A lap többségi tulajdonosa 2014 októberétől a Vienna Capital Partners. 1993-2001-ig, majd 2002-2005-ig a Hócipő munkatársa.
Könyvei: Mindenevő fogyózás (2001), Nincs több szivattyú (2002), Szex, celebek, politikusok - 3000 őrült nap a Blikk élén (2014).
Nős, négy gyereke van.
A mai médiapiaci helyzetről olvasd el Bátorfy Attila hihetetlen nagy munkával elkészített hosszú elemzését a Kreatívban !!! Igen alapos, korrekt munka.
Érdemes nekiveselkedni...
