Nagyon jól sikerült az idei félév utolsó klubestje is május 28-án, amikor Heller Ágnessel beszélgettünk Kéri László közreműködésével.

Simor András, Lengyel László, Pokorni Zoltán és Várszegi Asztrik után Heller Ágnes is joggal aratott nagy tetszést, kitűnő elemzést adott helyzetünkről és a kritikus mondandóból végig kihallatszott hihetetlen optimizmusa, amire igen nagy szüksége van mindenkinek.
(A beszélgetésről szóló tudósítást lejjebb olvashatod.)

A nyári szünet után szeptember végén folytatjuk a klubestek sorát, s ehhez kérem közreműködéseteket!
Írjátok meg, milyen témákat javasoltok a gazdaság, a politika, a kultúra, a közélet területéről, illetve hogy konkrétan kit hívjunk meg, kit látnátok szívesen a vendégek között!

Válaszotokat várva, kellemes nyarat,
üdv: Irma

Heller Ágnes: a kritikus optimista
A félév egyik legérdekesebb beszélgetésének tanúi lehettek a POLTÁR résztvevői május 28-án, amikor Heller Ágnes volt a vendég, aki Kéri László moderátor közreműködésével beszélt régmúlt időkről, a vészkorszak, a kommunista diktatúra megpróbáltatásairól, a kényszerű emigrációról majd a hazatérésről, végül a remélt demokrácia jelenlegi felszámolásáról. Míg a februári klubesten Lengyel László kitűnő helyzetértékelése után legtöbben azt gondolhattuk, ennél rosszabb már nem lehet és itt a vég, Heller Ágnes hasonlóképpen kritikus elemző szavaiból mégis kicsendült valami optimizmus. Pedig a 2010-es választások előtt épp ő figyelmeztetett a legélesebben Orbán Viktor győzelmének várható súlyos következményeire. A legtöbben akkor pesszimista huhogásnak minősítették előrelátó szavait, bár a valóság sokszorosan túltett rajta. A beszélgetés végén a megérdemelt vastaps után mégis azzal az érzéssel indulhattunk haza, hogy minden negatív jel ellenére van remény, ha az ellenzék összefog, és a választók elmennek leváltani a kormányt.

Kéri László azzal kezdte a beszélgetést, hogy Bajnai Gordon október 23-i színre lépése óta több mint fél év telt el, és még mindig túl nagy az ellenzék széttagoltsága. Az elveszett fél év alatt nem kapott sokat az a bizonytalan másfél millió szavazó. Heller Ágnes rámutatott: várni kell októberig, akkor dől el minden. Úgy vélte: Mesterházy Attila karaktere hasonló Orbánéhoz: ő is a politikából él, és sok embert akar megnyerni. Bajnai Gordon pedig a racionális, a magyarázó, a rábeszélő politikus, aki az embereket az érdekeik képviseletére akarja rávezetni. Kár, hogy az emberek inkább az erő után mennek, így valójában erőt kell mutatni. Optimista mentalitása ellenére megemlítette: nem tenné minden kártyáját 2014-re, sajnos előfordulhat, hogy 2018 is érdekes lehet. Bizony megeshet, hogy jövőre a Fidesz győz, és akkor még rosszabb világ jöhet, ez egy katasztrófa lenne, az ország teljesen tönkremenne.
A 84 éves filozófus elmesélte, hogy háromszor is küzdenie kellett a túlélésért. 1944. március 19-én, a náci megszálláskor azt hitte, halálra van ítélve, s egy 14 éves gyerek túl akarta élni ezt a borzalmat. Neki tehát 1945 valóban felszabadulás volt. Az ötvenes években gyáva volt, hallgatott, viszont 1956-ban az utcán közölte magának: soha többet nem hallgathat. Persze 56 után jött az újabb retorzió. Tanárát, Lukács Györgyöt csak az olasz és francia kommunista vezetők tiltakozása miatt nem ítélték el, de Heller Ágnest kirakták az ELTE filozófiai tanszékéről, s 1963-ig középiskolában tanított. 10 évig dolgozhatott az MTA Szociológiai Kutatócsoportjában, de 1973-ban a szellemi életben is visszalépés történt: kirúgták őket, amikor egy tudományos vitát csak nyilvánosan lettek volna hajlandóak lefolytatni.
Kéri László ezután kulturális indíttatásáról és jelenlegi élményeiről kérdezte, mire elmondta, életét meghatározta, hogy édesapja állandóan politizált és verseket mondott. Nem volt véletlen, hogy a náci megszállásig olvasónaplót is írt. Gyerekkorában első nagy szerelme V. György volt (7 évesen...), majd később Thomas Mann lett... Ezután múzeumi benyomásairól beszélt: a melbourne-i, a tasmániai, a bécsi, a berlini és a jeruzsálemi múzeumok kiállításairól hallhattunk izgalmas beszámolót.
A moderátor ezután áttért mostani megítélésünkre, miszerint Amerikában talán felszínesebben, de Európában egészen pontosan ismerik az itteni helyzetet, és különválasztják Magyarországot és kormányát. Igaz, már kezdik a népet is felelőssé tenni, hogy miért is támogatják ennyien... Heller Ágnes erre részletesen kifejtette, hogy a kormány az egész ország ellen követ el bűnt. Magyarországon az emberek mindig uraiknak engedelmeskedtek, s nem érezték a szabadságot. Márpedig ahol nincs szabadság, ott gazdasági öntevékenység sincs, s ott nem vállalkoznak az emberek. A kormányfő gyermekké tette az országot, igaz hagyománya van annak, hogy az emberek hagyják magukat infantilizálni.
Heller Ágnes is nagy veszélynek nevezte, hogy az országban növekszik a félelem, az emberek aggódnak, hogy kirúgják őket állásukból, s emiatt hiányzik a civil kurázsi. A Fidesz egy tipikus leninista párt az úgynevezett "demokratikus centralizmusával". Ugyanakkor hozzátette, hogy nem osztja az elhatalmasodó pesszimizmust, szerinte a választófülkékben az emberek maguk döntenek majd...

Kérdésekre válaszolva a filozófus elmondta, a trianoni kérdést nem lehet napirendre tűzni, de a székely autonómiát támogatná - amire jó példa az olaszországi Dél-Tirol helyzete. Ott volt Bokros Lajos új pártja, a Modern Magyarország Mozgalom zászlóbontásánál, programjuk európai, nagyon jól kidolgozott, a szabad verseny pártján áll, de kérdés, hányan követik majd őket? Bokrosnak nagy respektje van az Európai Parlamentben, s most az egykori antallisták egy része is csatlakozott hozzá. Rámutatott: 2010-ben az MDF hívei azért nem szavaztak a pártra, mert összeállt az SzDSz-szel, s jelezte is, ha az MDF nem kerül be a parlamentbe, a Fidesz megszerezheti a kétharmadot is. Úgy vélte, egy esetleges veresége után a Fidesz mostani egysége könnyen megszűnhet és a párt kettéválik. A választásokkal kapcsolatban elhangzott még, hogy nem szabad eltúlozni az erdélyi és felvidéki magyar szavazók szerepét, ugyanakkor nagyobb súlya lehet a nyugaton munkát vállaló félmillió főleg fiatal választópolgárnak, pláne ha hozzávesszük itthoni családjukat, barátaikat is.

Heller Ágnes és Kéri László kettőse a félévi POLTÁR-ok egyik legkiemelkedőbb szellemi csemegéje volt, így méltán kaptak vastapsot a közönségtől.

Mártonffy Dániel

Nagyon kérem, ha megteheted, - cégeden keresztül vagy magánszemélyként - segítsd házigazdánk, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét! Elsősorban pénzadománnyal: (IBAN: HU26) 10400140-00026699-00000006

A kedvezményezett neve, címe: Oltalom Karitatív Egyesület, 1086 Budapest, Dankó u. 9. (K&H Bank Zrt., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)
Az egyéb természetbeni adományokat (ruha, tartós élelmiszer stb. ) is szívesen fogadják 24 órás ügyeletükön a Dankó u. 15. sz. alatt.

Szilvi búcsúztatója május 21-én /kedden/ 18 órakor lesz
a Kelenföldi Református templomban, Ildikó tér 1.
Egy szál virággal búcsúzzunk tőle.
(A temetés szűk családi körben lesz.)

Heller Ágnes évtizedek óta kiemelkedő példája a szabadgondolkodású értelmiségnek. 1977 januárjában 29 ellenzéki társával aláírta a Václav Havel és társai mellett kiálló bátor petíciót: "Szolidaritásunkat fejezzük ki a Charta '77 aláíróival, és elítéljük az ellenük alkalmazott repressziót. Meggyőződésünk, hogy az emberi és állampolgári jogok védelme egész Kelet-Európa közös ügye..." Ez a közös ügy foglalkoztatja azóta is, így nem véletlen, hogy példamutató kiállása miatt minden autokrata rezsim és politikai mozgalom fő ellenségének tekinti, és nemtelen eszközökkel próbálja meg ellehetetleníteni ezt a bátor asszonyt. A közép-kádári időkben emigrációba kényszerítették, két éve pedig nemtelen hazugságokkal próbálták lejáratni, de soha nem tudták hallgatásra kényszeríteni.
Diákjai itthon és külföldön is rajonganak érte, és minden fórumon nagy tisztelet övezi bölcs szavait. A félév érdekes estjei: Simor András, Lengyel László, Pokorni Zoltán és Várszegi Asztrik - lásd lejjebb! - után a Szénási Sándor moderátori közreműködésével tervezett beszélgetés Heller Ágnessel hasonló szellemi élményt ígér május utolsó keddjén.

Heller Ágnes filozófus, esztéta, egyetemi tanár
1929-ben született Budapesten zsidó származású polgári családban. Az üldöztetés, a deportálások miatt számos családtagját, barátját elvesztette. 1947-51-ig járt egyetemre magyar-filozófia szakra. A Lukács György által alapított Budapesti Iskola egyik kiemelkedő személyisége, 1958-ban politikai okokból eltávolították, ezután középiskolai tanár.
1963-tól 10 éven át az MTA Szociológiai Kutatócsoportjában dolgozott. 1955-ben kandidátus, 1968-ban pedig a filozófiai tudományok doktora lett. Férjével, Fehér Ferenc filozófussal az ellenzék kiemelkedő személyisége, a Charta 77 petíció aláírója. Állásából kirúgták, pár évig fordításokból éltek, majd teljes ellehetetlenítésük miatt 1977-ben emigráltak.
Számos neves egyetemen tanítottak (Berlin, Melbourne, Torinó, Sao Paulo), majd New Yorkban kapott katedrát 1986-ban. A rendszerváltás után hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi JATÉ-ra és az ELTÉ-re. 1995-ben habilitált, ez évtől nyugdíjazásáig, 1999-ig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított, majd 2010-től ismét, már mint professzor emerita. 1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. 1966 óta többtucat könyve jelent meg itthon és világszerte.
Kitüntetései: 1981: Lessing-díj (Hamburg), 1990: kitűnő oktató, 1994: Hannah Arendt professor of Philosofy (Bréma), 1995: Széchenyi-díj, 2004: a Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 2004: Firenze kitüntetése, 2005: Pro Scientia aranyérem, 2006: Sonning-díj, 2008: Budapest díszpolgára, 2010:Goethe-érem, 2012: Carl von Ossietzky-díj, a melbourne-i, a fiesolei- a limai, a buenos airesi egyetem díszdoktora stb.
Mind a tudományos-, mind a politikai- és kulturális életünk igen aktív szereplője mind a mai napig. Karakteres állásfoglalásai miatt oktató társaival együtt a Fidesz-kormányzat igyekezett lejáratni, de a nevetséges vádak teljesen alaptalannak bizonyultak, a szélsőjobb viszont továbbra is folyamatosan támadja.

Várszegi Asztrik volt a vendégünk ápr. 17-én

Az elmúlt évtizedben a katolikus egyháztól történő jelentős elfordulás nyomhatta rá bélyegét a legutóbbi klubestre, ugyanis a korábbiaknál kevesebben voltak csak kíváncsiak a liberális nézeteket is valló pannonhalmi főapátra. Pedig ismét egy szellemi csemege részesei lehettek a résztvevők, akik minden kérdésre, még aktuálpolitikai vonatkozásúakra is választ kaphattak. Nem volt véletlen, hogy e toleráns, befogadó, széleskörű szemlélet tulajdonosa már közel másfél évtizeddel ezelőtt közös Beszélgetőkönyvecskében fejtette ki nézeteit életről és halálról, emberről és Istenről, földi és égi világról februári vendégünkkel, a szabadgondolkodó Lengyel Lászlóval, akivel azóta is szoros baráti kapcsolatban áll.

Mártonffy Dániel
( Részletesen lásd itt! )

SZOLCSÁNSZKY SZILVIA (1957-2013)

Szomorúan tudatjuk, hogy a mindenki által szeretett Szilvi rövid, súlyos betegség után április 28-án örökre elaludt.

Profi tudósításai, karakteres fotói, de főképpen kedves, mosolygó, barátságos személyisége mindenkinek hiányzik majd.

Búcsúztatójának helyét és idejét hamarosan olvashatjátok honlapunkon. Aki tud, jöjjön el.
Emlékét mindnyájan megőrizzük!

Nagyon kérem, ha megteheted, - cégeden keresztül vagy magánszemélyként -segítsd házigazdánk, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét! Elsősorban pénzadománnyal: (IBAN: HU26) 10400140-00026699-00000006

A kedvezményezett neve, címe: Oltalom Karitatív Egyesület, 1086 Budapest, Dankó u. 9. (K&H Bank Zrt., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)
Az egyéb természetbeni adományokat (ruha, tartós élelmiszer stb. ) is szívesen fogadják 24 órás ügyeletükön a Dankó u. 15. sz. alatt.

Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt május 28-án, kedden 18,45-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán.

Üdvözlettel:

Szentirmay László
(Irma)

Az elmúlt évtizedben a katolikus egyháztól történő jelentős elfordulás nyomhatta rá bélyegét a legutóbbi klubestre, ugyanis a korábbiaknál kevesebben voltak csak kíváncsiak a liberális nézeteket is valló pannonhalmi főapátra. Pedig ismét egy szellemi csemege részesei lehettek a résztvevők, akik minden kérdésre, még aktuálpolitikai vonatkozásúakra is választ kaphattak. Nem volt véletlen, hogy e toleráns, befogadó, széleskörű szemlélet tulajdonosa már közel másfél évtizeddel ezelőtt közös Beszélgetőkönyvecskében fejtette ki nézeteit életről és halálról, emberről és Istenről, földi és égi világról februári vendégünkkel, a szabadgondolkodó Lengyel Lászlóval, akivel azóta is szoros baráti kapcsolatban áll.

Várszegi Asztrik bevezetőjében részletesen bemutatta az apátságot, s hangsúlyozta, hogy a bencés közösségnek mennyire fontos az autonómia, másrészt az autarkia is, hogy az állami támogatás mellett hogyan is próbálják megteremteni gazdasági hátterüket. Mint mondta: "borunk már van, most ásványvizünk is lesz". 1939 óta működő híres gimnáziumukat 180 gyerekre tervezték, ma viszont 340-en tanulnak itt, ahogy Győrött 450-en, s egy miskolci gimnáziumban pedig nyitottak a szociálisan hátrányos, nagyrészt roma diákok felé is. Büszkén beszélt a most megújult 800 éves gyönyörű templom rekonstrukciójáról is.

Czene Gábor moderátor, akivel szintén nem először találkozott, idézett egy friss hírt Orbán Viktor bilbaoi beszédéből, amelyben ismét nekitámadt az európai unió és a modern államok alapelvének, a szekularizációnak, miszerint a vallás nem az állam ügye, hanem magánügy. A főapát erre bölcsen csak annyit mondott, hogy az idézett mondatok próféciai szavak, s a politikusok időnként vallási megfogalmazásban mondják el hatalmi igényeiket, mivel a politikusoknál minden a hatalomról, a presztizsről és a pénzről szól. A Népszabadság újságírója ezt kiegészítve megkérdezte, hogy a katolikus egyház vezetői mennyire partnerek a hatalmi törekvésekben? Várszegi emlékeztetett a Horn kormány által aláírt Vatikáni szerződésre, de hozzátette, hogy az elvett egyházi ingatlanok kárpótlása nem valósult meg maradéktalanul. S nem vált önállóvá az egyház, amelynek helyzetét nehezítette a korábbi, több katolikus vezetőt is érintő, fájdalmas III/III-as ügynökmúlt. Erkölcsi és anyagi támogatás hiányában a főapát végül is négy év után 2010-ben lemondott az egyházi ügynökmúltat vizsgáló Lénárd Ödön Alapítvány vezetéséről. Czene ugyancsak rákérdezett a népszámlálás egyik legérdekesebb megállapítására, miszerint a vallásukat megvallók arányának súlyos visszaesése a legjobban talán a katolikus egyházat érintette. Válaszában Várszegi kifejtette, egyrészt a létező szocializmusnak nevezett diktatúra is elősegítette az elvallástalanítást, másrészt pedig általános nemzetközi tendencia tapasztalható, különösen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is. A házigazda ehhez hozzátette, hogy ebben minden bizonnyal szerepet játszhatott az egyház merev, dogmatikus álláspontja a cölibátussal, az abortusszal, a homoszexualitással kapcsolatban, illetve az utóbbi évek súlyos vatikáni pénzügyi botrányai, illetve a most kipattant számos pedofil visszaélés is. A püspök hangoztatta, hogy a Vatikánban a visszásságokat feltáró vizsgálatok során az egyik legradikálisabb felszólaló épp az argentin Jorge Mario Bergoglio bíboros volt, aki most lett Ferenc pápa. Szerinte a bíboros névválasztása is pozitív üzenet az egyház és a világ felé. "Bízom a puritán jezsuitában" - mondta a főapát, s emlékeztetett rá, hogy a Rákosi érában Pannonhalmára bezsuppolt szerzetesek nagy része jezsuita volt ("mindegyik jezsuita egy önálló intézmény volt..."). Czene Gábor úgy vélte, hogy nagy a várakozás a pápaváltás után, hiszen sokan az 1962- 65 közötti II. Vatikáni Zsinatot kívánják vissza. Várszegi Asztrik ironikusan megjegyezte, hogy "hozhat minket nehéz helyzetbe Ferenc pápa..." A püspök kifejtette, hogy az evangélium radikalizmust vár el. S ha az új pápa a szegénységre irányítja a figyelmet, akkor igyekezni kellene követnünk őt. Szerinte decentralizációra lenne szükség, és a püspöki kinevezéseknél fiatalabbakat kellene választani.

Sok kérdés hangzott el a közönség soraiból is, először az, hogy mi lehet az egyház helye a demokráciában? A főapát sajnálattal említette, hogy az elmúlt közel negyedszázadban nem sikerült megtalálni az egyház helyét - nagyrészt mert nincs meg hozzá a kultúránk, és nem történt meg a hatalomról való szerencsés leválás. A jelenlegi kormány egy szétzilált társadalomban rendet kívánt tenni, de ezt hatalmi szóval és nem egyeztetéssel és párbeszéddel próbálta meg.

A házigazda megkérdezte, hogy más felekezetek, például Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségének - egyházi státusztól való megfosztásával kapcsolatban a katolikus egyház miért nem emelte fel a szavát, miért nem fejezte ki szolidaritását? Várszegi Asztrik megemlítette, hogy erről nem kérdezték meg őket, ugyanakkor elismerte, hogy míg protestáns testvérei szóvá tették ezt, a katolikusok valóban nem, és magukat tartják az egyedüli, legerősebb egyháznak... S ez fájdalmas neki, hiszen másrészt viszont ökumenét hirdetnek és a közeledést javasolják.

Megkérdezték a zsidókkal és a romákkal való együttélésről is, mire a főapát megemlítette, hogy a püspöki karnak van már cigányügyi referense, van cigány zarándoklat, és a jezsuiták két éve létrehozták az első roma kollégiumokat is. Ugyanakkor elismerte, hogy különleges alkalmakkor a katolikus egyháznak is többször meg kellene nyilvánulnia.

Kétélű dolognak minősítette, hogy szeptembertől az iskolákban meg kellene vallania a szülőknek, milyen vallási hitoktatást választanak gyermeküknek. Szerinte ezt nem lenne szabad így csinálni, s erről sem konzultáltak az egyházzal. Elképzelhető, hogy a kistelepülési iskolákban gond lesz a hitoktatók hiánya miatt.
Várszegi Asztrik főapát méltán kapott nagy tapsot egyenes, őszinte szavaiért.

Mártonffy Dániel

168 Óra.hu - 2013.04.15.

Sokatmondó hallgatás
Pokorni hiába figyelmeztette Orbánt, Matolcsyt

Miért vesz részt oktatáspolitikusként egy olyan rendszer működtetésében, amellyel ennyire nem ért egyet? Miért nem mond le? – kérdezték a Poltár klubban Pokorni Zoltántól. Az alelnök szerint „lemondani csak egyszer lehet, de bent maradni, megpróbálni jobb irányba tolni a folyamatokat, az folyamatos feladat”.
1976 és 1984 között a Közgáz politikai klubja volt talán a legismertebb közéleti fórum, ahol az egyetemisták reform-közgazdászokkal, ellenzéki gondolkodókkal találkozhattak, s ahol kínos kérdéseket tehettek fel vezető politikusoknak is. Két éve úgy gondolták, hogy a viszonyok kezdenek hasonlítani az akkori időkre, s érdemes lenne felújítani a klubot, amelynek most a Wesley Főiskola ad helyt. E klub vendége volt nemrég Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a 12. kerület polgármestere, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke.
--- részletesen: http://www.168ora.hu/itthon/pokorni-sokatmondo-hallgatas-112682.html