Csak a független vállalkozók lehetnek bátrak?
Bojár Gábor hangsúlyozta: nincs titok, hogyan lehet egy magyarnak világkarriert befutnia. Nem az ötlet számít, abból sok van, hanem a kitartó munka és a kimagasló tehetségű profi munkatársak nemcsak anyagi megbecsülése. (Mosolyogva említette, hogy a Google kantinjában például Michelin csillagos szakács is van.) Ha pedig egy cég fejlődésében olyan szintet ér el, amikor már nem az eredeti alapító a legjobb vezető, akkor bátran el lehet adni a céget, hogy a világpiacon már más típusú, „nagy céges” menedzsment irányításával tovább tudjon fejlődni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Graphisoftot nem lett volna szabad bevezetni a nemzetközi tőzsdére, mert bár igaz, hogy az 1998-ban a világpiacon elért 20 millió euros forgalma mára 70 millió euróra nőtt, de 18 év alatt egy nemzetközi tőzsdén jegyzett és a világpiacon működő technológiai cégtől ennél sokkal többet várnak el a befektetők.
Az oktatás kiemelt támogatása mellett régóta kardoskodó Bojár nem véletlenül hozta létre a Graphisoft eladásából származó pénze egy részéből az Aquincumi Technológiai Intézetet. Ebben a legjobb amerikai egyetemekről ide érkező diákok szemeszterenként 13 ezer dollárért tanulnak, de a kiválasztott tehetséges magyar hallgatóknak ezt nem kell megfizetniük. A coachok által is felkészített nagy tudású magyar tanárok vezetik a képzést, amely már szemeszterenként 35 fizető diáktól gazdaságosan működik. A most futó szemeszterben 88 amerikai jelentkezőből 68-at vettek fel. A külföldi hallgatók szeretnek itt lenni, sokan később vissza is jönnek dolgozni és élni, bizonyítva, hogy fordított agyelszívás is lehetséges. Az országot szépnek, az oktatást, a környezetet kitűnőnek tartják, de az utóbbi években a társadalmi légkörben tapasztalható gondokat ők is kifogásolják.
Kocsi Ilona moderátor megkérdezte, hogy a sikeres nagyvállalkozók között vajon miért nincs olyan akár bal- vagy jobboldali személy, aki hozzá hasonlóan aktív lenne a közéletben, és bátran föllépne az antidemokratikus lépésekkel szemben? Bojár Gábor ezt azzal indokolta, hogy neki könnyű dolga van, mert szinte alakulásuk első napjától elsősorban külföldre adtak el, ezért gazdaságilag nem függ a hatalomtól, s így szabadabban kifejtheti a véleményét. Sajnos valóban kevesen vannak, az ismertebbek közül talán még a Prezi vezetői rendelkeznek ilyen "nemzetközileg biztosított" függetlenséggel. Persze a gazdasági függőség nem mentheti fel nagyvállalkozóink jobb esetben strucc-politikáját. Ugyanakkor kisebb dolgokban azért keresztbe tudnak neki is tenni, és ez meg is teszik. De kibírja. Mint mondta: 1989-ben - másokhoz hasonlóan - kapott egy nagy ajándékot, hogy lehet szabadon beszélni, s erről nem akar lemondani. Rámutatott, a jelenlegi kormánynak éppen az az egyik fő bűne, hogy függővé teszi a vállalkozókat. Emlékeztetett rá, liberálisként is mindig hitt az erős állam fontos szabályzó szerepében, de ha az állam domináns piaci szereplőként lép fel, az torzítja a piacot és dezorientálja a vállalkozásokat.
Bojár Gábor a korrupció elhatalmasodásával kapcsolatban kifejtette, hogy a feltételezettnél is durvább a helyzet: most már nem az a kérdés, mennyit kell visszacsorgatni a hatalom képviselőinek: 10, 20 vagy 30 százalékot. Ennél ezerszer durvább, hogy a kenőpénz helyett egyszerűen beszállnak a sikeresebb vállalkozásokba, és azt a tulajdonosnak, ha a piacon akar maradni, el kell fogadnia.
Elismerte: egyszer a legelején, 1982-ben ő is visszaadott 10 százalékot az első hazai megbízási díjából, de azután éppen azért célozta meg a külföldi piacot, mert ott nem volt erre szükség.
Rámutatott, hogy az a legkisebb veszteség, ha a korrupció miatt 30-40 százalékkal drágább minden, ennél sokkal súlyosabb következmény, hogy a korrumpáló vállalkozások elfelejtenek hatékonyan dolgozni, megszűnik a fejlődés motorja, a verseny. Emlékeztetett rá: az építőipar például Nyugaton is korrupt, így többek között emiatt nem sikerült betörniük a kivitelezőket kiszolgáló szoftverükkel a legnagyobb építőipari cégekhez. Mindez meg is látszik az építőipar hatékonyságán. New Yorkban például 1930-ban építették fel az Empire State Building-et, összesen 13 hónap alatt. Ma nincs építőipari cég, amely erre képes lenne.
Nem ért egyet a magyar gazdaság feletti állami gyámkodással, az állami megrendelések túlsúlyával, mert ez kiöli a versenyképességet a szabad piacon. Még nagyobb tragédia a fékek és ellensúlyok következetes lebontása. A döntések jelentős része tudatos lenyúlás magánzsebek hasznára, és ebben sincsenek már fékek...
Kocsi Ilona emlékeztetett rá: talált olyan nyilatkozatot is, amelyben dicsérte Orbán Viktort... A Graphisoft elnöke idézte is a cikk címét: "Európa tragédiája, hogy éppen Orbán mondta ki az igazságot..." (a migráns kérdésben). Kifejtette, valóban meg kell védeni a schengeni határokat, és nem megengedni, hogy a zöld-határon történjék a népvándorlás. Valóban hiba volt ellenőrzés nélkül, korlátlanul beengedni a migránsokat Európába. És az is igaz, hogy nehezebb a muzulmán környezetből érkező bevándorlók integrálása az európai kultúrába. Ugyanakkor elfogadhatatlan mindezt manipulatív, rasszista kampányokkal kísérni.
Az egyik kérdés arra irányult, hogy van-e egyáltalán olyan lépés az elmúlt évekből, ami némileg pozitív lenne? Ilyennek tartja a devizahitelek kivezetését, illetve a közmunka bevezetését, aminek gondolata pozitív, de vannak szörnyű mellékhajtásai is, például amikor egy tanárt vagy más szakembert kirúgnak, majd közmunkásként, kisebb bérért visszaveszik.
Szkeptikusan válaszolt a moderátor és a házigazda kérdésére, hogy a pártokhoz nem tartozó értelmiségiek és vállalkozók miért nem vállalnak nagyobb felelősséget a demokratikus összefogásban, hiszen Bajnai Gordonnál az Együtt Magyarországért mozgalomban megvolt a szükséges szellemi hátország, ahogy most is megvan a Lengyel László vezette Pénzügykutató Hetényi-, Andrássy, Szalay- és Aschner Körében vagy Majtényi László Eötvös Károly Intézetében. Kifejtette, hogy ő nem alkalmas a pártalapításra, s ebben negatív példát jelent, hogy Bajnai párttá alakította mozgalmát. Más lett volna az eredmény, ha nem versenyez az MSZP-vel egy számára idegen, pártpolitikai terepen, hanem az MSZP és a többi demokratikus ellenzéki párt közösen kéri őt fel miniszterelnök-jelöltnek. Azt mondta, támogatja Bokros Lajost, becsüli, amit korábban csinált a közéletben, de ő sem igazán sikeres pártpolitikusként. Támogatja Juhász Péter állhatatos korrupcióellenes harcát is. Valamikor nagyon tisztelte Gyurcsány Ferencet, de nem az őszödi beszéd miatt csalódott benne, hanem amiért az elbukott népszavazás után további harcos reformok helyett "bársonyos reformokkal” próbálkozott. Ha csak ez megy, akkor ezt másra kellett volna hagynia, mert a harcos reformok hőse nem lehet hiteles bársonyos reformokkal.
Bojár Gábor szomorúan nyilatkozott Magyarország jövőjével kapcsolatban, annak ellenére, hogy ő is biztatónak minősítette a pedagógusok mozgalmát és nagyszabású tüntetését. Mint mondta, a hatalom sajnos erősen bebetonozta magát, és nem igazán látja a kiutat. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a valódi fejlődést, a pozitív jövőt csak az EU keretében tudja elképzelni, s mindent meg kell tenni az igazi Európai Egyesült Államok felé vezető úton. Nem hisz a „Nemzetek Európájában” mert az hihetetlen sebességgel globalizált világunkban csak lemaradáshoz vezet, és továbbra is csak egymással acsarkodó nemzetek Európáját jelentheti.
