Talán a legsikeresebb olyan magyar vállalkozó, akinek cége világkarriert futott be; ArchiCAD szoftverét 100 országban kétszázezer építőipari szakember használja, s cége az őt felvásárló német multi zászlóshajója lett. Az általa szervezett "óbudai Szilícium-volgyben" 70 kutatás-fejlesztő céget verbuvált össze, köztük van az SAP, a Servier, a Canon hazai központja. Élesen ostorozza a politikusokat, akik szűklátókörűen nem fektetnek be az oktatásba. A Graphisoft eladásáért kapott összeg egy részéből létrehozta az Aquincum Technológiai Intézetet, ahol neves amerikai egyetemek hallgatói tanulnak itt egy-egy félévet.

E nemzetközi összefüggésekben és hosszú távon gondolkodó vállalkozó mindig karakteres véleményt mond különböző társadalmi kérdésekben. Bár magát liberálisnak vallja, és nem kerítéspárti, s kifejezetten elítéli a kormány gyűlöletkeltő média-kampányát, mégis egyetért azzal, hogy határozott lépésekkel meg kellene védeni Európa határait és kontroll alatt kellene tartani a migrációt.

Úgy véli, Európa nem fejőstehén, és nem hisz a "nemzetek Európájában", ezzel szemben fontosnak tartja az összeurópai együttműködés erősítését. Szerinte nemcsak közös pénz, hanem közös pénzügyi mechanizmus is kellene.

Ilyen kérdésekről beszélgetünk Bojár Gáborral a következő klubesten Kocsi Ilona újságíró moderálásával. 

BOJÁR GÁBOR
fizikus, a Graphisoft, valamint
az Aquincumi Technológiai Intézet
alapítója és elnöke

Budapesten született 1949-ben. Az ELTÉ-n szerzett fizikus diplomát 1973-ban, majd 1981-ig az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet matematikai csoportvezetője. 1982-ben társával megalapította a Graphisoftot, amelynek 2002-ig elnök-vezérigazgatója, ezt követően pedig az Igazgatótanács elnöke. Irányítása alatt a vállalat a magyar szoftveripar legnagyobb exportőrévé vált, s a világ első 3 vállalata közé került az AEC CAD (építészeti tervezőszoftverek) piacán. Termékeit, elsősorban az 1984-ben bemutatott ArchiCAD-ot, több, mint kétszázezer építészilletve építőipari szakember használja a világ 100 országában. 1998-ban a társaság részvényeit bevezetik a frankfurti tőzsdére, majd 2000-ben a Budapesti Értéktőzsdére is. 1998-ban átadják az egykori Óbudai Gázgyár helyén épültGraphisoft Parkot, mely vezetésével 2006-ban kiválik a szoftverfejlesztő vállalatból, és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett önálló európai részvénytársaságként (Graphisoft Park SE) fejlődik tovább, Budapest egyik kiemelt technológiai tudásparkjaként, jelenleg mintegy 18 hektáron 55,000 m2 iroda és laborterülettel. A Graphisoft Park bérlői között találjuk az alapító Graphisoft mellett például a Microsoft, az SAP, a Servier, a Canon magyarországi központjait és további mintegy 70 elsősorban kutatás-fejlesztést végző hazai és nemzetközi céget.
    A szoftvercéget 2007-ben felvásárolja a németországi központú Nemetschek AG, mely cégcsoportnak rövidesen legnagyobb tagjává válik a saját márkaneveit továbbra is megtartó és világszerte közel 500 magasan képzett dolgozót foglalkoztató Graphisoft. Bojár Gábor továbbra is betölti a Graphisoft SE igazgatótanácsának elnöki tisztét. Emellett a rá jutó vételár egy részéből megalapítja az Aquincumi Technológiai Intézet nevű felsőoktatási intézményt. Az AIT-Budapest féléves részképzésre fogad amerikai egyetemi hallgatókat, akik mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói vesznek részt a számítástechnika tudományát üzleti ismeretekkel ötvöző kurzusokon.      
    1997-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1998-ban Gábor Dénes-díjjal, 1999-ben pedig a Wall Street Journal Europa a régió tíz legkiválóbb menedzsere közé sorolta. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2006-ban Magyarországon Az év üzletemberének választották figyelemreméltó vállalatvezetés-technikai elveiért. 2012 júliusában az Európai Bizottság kinevezte a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatótanácsi tagjává.

Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt február 17-én, szerdán 18,45-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán.   

Üdv: