A jövő női politikusa

 Talán évek múlva miniszter lesz, esetleg a jövő első női kormányfője? Voltak már erre történő, minden bizonnyal idő előtti javaslatok, de a hét nyelven beszélő, ex-közgázos és jogász Vadai Ágnes valóban a jövő embere lehet. Korosabb hölgyek korát nem igen illik firtatni, de ő még csak most volt 40 éves és hát "előtte az élet"... Illetve már komoly politikai múltja is van , hiszen két kormányban: Gyurcsánynál és Bajnainál is honvédelmi államtitkár volt, majd a "fülkefor" után az Országgyűlés nemzetbiztonsági Bizottság elnöke lett. A szocik szakítása után azonban Gyurcsánnyal ment a DK-ba, ami a parlamenti pozíció megszűntét is jelentette. Most a nem igazán könnyű esztergomi körzetben indította a kormányváltó demokratikus ellenzék. Hetek óta - mint mondta, két cipőt is elkoptatva - járja a körzetét, s a beszélgetés napján 7 faluban tartott választási fórumot. Czene Gábor újságíró moderátor és a nem túl népes, de igazán aktív közönség közreműködésével igen sok kérdés került napirendre, a DK pozíciójától kezdve ("az MSZP-től liberálisabb, az Együtt PM-től balra..."), az ellenzék kommunikációs gyengeségén, valamint a Jobbik, a náci, a rasszista gondolkodás hangsúlyos elítélésén keresztül a választások előttre történt időzésében vitatott olyan DK nyilatkozatokig, mint az egyneműek házassága, a vatikáni szerződés megújítása, az egyházak hitéleti támogatásának megszűntetése stb. Vadai Ágnes mindegyik kérdésre határozottan és még a nehezebbekre sem sumákolva válaszolt, és most azt tartotta a legfontosabbnak, amit az előző napi Opera előtt kormányváltó nagygyűlésen Bajnai Gordon hangoztatott a leghatározottabban, hogy aki nem megy szavazni, az a Fideszt és Orbán Viktort támogatja, s aki a szavazatával nem a kormányváltó összefogáshoz húzza az X-et, az ugyancsak a Fidesz malmára hajtja a vizet.

Mártonffy Dániel

Vadai Ágnes lesz a vendégünk március 31-én, hétfőn 19,00 órakor a Wesley Főiskolán.

A fiatal szocialista politikus nemzedék Közgázt és ELTE jogot végzett, hat nyelven beszélő ismert személyisége a 2011-es pártszakadáskor ment Gyurcsány Ferenccel, s hamarosan a DK alelnöke lett. Fiatal kora ellenére komoly politikai és kormányzati tapasztalata van, hiszen nemcsak mai elnöke-, hanem Bajnai Gordon kormányában is honvédelmi államtitkár volt.

Hogyan lehet, hogy a jobboldali (nem módosabb) tömegek - az őket is érintő romló politikai, gazdasági, egészségügyi stb. helyzet, a két és fél évtizede ölünkbe hullott demokrácia szisztematikus felszámolása ellenére - látszólag kitartanak Orbán Viktor és rendszere mellett? Hogy a baloldali, liberális emberek kiábrándultak, és enerváltan elhiszik azt a Fidesz-sugallta közhelyet, hogy nincs esély az ellenzéki koalíció győzelmére. Vajon csak az erősödő félelemről vagy másról is szó van? A választás előtti helyzetről, az esélyekről és a várható jövőről beszélgetünk vele Czene Gábor újságíró közreműködésével.

Igyekeztünk meghívni a Fidesz prominens politikusait, de sajnos nem vállalták a vitát...

Továbbra is szívesen vesszük javaslataitokat akár a témával, akár a meghívandó személyekkel kapcsolatban. Írjatok a mail@polvax.hu  

dr. VADAI ÁGNES

1974-ben született Karcagon. 1992-ben Szolnokon érettségizett, majd 1997-ben a Közgázon a nemzetközi kapcsolatok, Európa-tanulmányok és spanyol közgazdasági szaknyelvtanár szakon szerzett diplomát, ezután 3 évig a nemzetközi kapcsolatok doktori iskolájának tudományos ösztöndíjasa volt, tanulmányutakat tett Spanyolországban és az Egyesült Államokban. 1999-től az ELTE jogi karán tanult, 2003-ban doktorált. 1997-ben lett tanársegéd a Közgázon, 2000-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktatott, 2007-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. A magyaron kívül hat - angol, francia, orosz, spanyol, norvég és német - nyelven beszél.

Politikai pályája 1999-ben indult, amikor a Fiatal Baloldal alapító tagja, a karcagi szervezet elnöke és az országos elnökség tagja lett, 2000-től a FIB Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke. 1999-ben belépett az MSZP karcagi szervezetébe, 2000-től a városi pártszervezet, majd a megyei elnökségi tagjává választották, a 2004. októberi rendkívüli pártkongresszuson bekerült az országos elnökségbe is. Tagja volt a Szocialista Ifjúsági Internacionálé pénzügyi ellenőrző bizottságának is.

A 2002. évi országgyűlési választásokon pártlistáról lett képviselő. 2006-tól a Honvédelmi Bizottság- és a Nemzetvédelmi Bizottság tagja. A NATO Parlamenti Közgyűlésében a magyar delegáció vezetője, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében a magyar delegáció tagja, az Interparlamentális Unió elnökségi tagja lett.

A 2006. évi országgyűlési választásokon Jász-Nagykun-Szolnok megyében területi listán szerzettmandátumot. 2006. májusában a honvédelmi és rendészeti bizottság-, júniusában pedig a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett. 2007. júliusától a Gyurcsány-kormány-, majd 2009-től a Bajnai-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára volt.

2010-ben listáról került az Országgyűlésbe, ahol a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke volt 2011-ig, amikor is csatlakozott Gyurcsány Ferenc MSZP-ből kivált Demokratikus Koalíciójához, amelynek alelnöke lett.

https://www.facebook.com/vadaiagnes

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=v013&p_ckl=37

Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt március 31-én, hétfőn 19,00-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán.

Továbbra is várom véleményeteket, javaslataitokat.

Üdvözlettel:

Szentirmay László
(Irma)

HONTALAN JOBBOLDALIAK

  Azt mondta, a Fidesz egyik legnagyobb bűne az, hogy a magyar társadalom mentálisan leépült, és elhiszi, hogy nem lehet ezen változtatni. Pusztai Erzsébet hangsúlyozta, ebben súlyos felelőssége van az értelmiségnek és a médiának. Hazánkban jelenleg szellemi környezetszennyezés, lélekmérgezés folyik. Szóba került a történelmi egyházak felelőssége is, amelyek támogatásuk csökkentésének félelme miatt nem állnak ki a demokrácia korlátozása ellen, például az új egyházügyi törvény által a jogaiktól megfosztott kisegyházak, így a klubnak helyt adó metodista Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség mellett sem. Jogosan mutatott rá, hogy nálunk sajnos különbséget kell tenni a keresztény gondolkodás és a politikai kereszténység, a hazai kereszténydemokrácia között.

A valódi (nem populista) jobboldal prominens képviselőivel beszélgetünk február 27-én csütörtökön este 19,00-kor a Wesley Főiskola KLINE termében. Vendégünk Pusztai Erzsébet, aki az MDF, majd az MDNP vezető politikusa, egészségügyi szakértője volt, illetve politikai államtitkár az Antall- (Boros-), majd az első Orbán-kormányban is, jelenleg Bokros Lajos MoMa mozgalmának alelnöke - valamint Herényi Károly, aki szintén az MDF helyi pártelnökéből lett a frakció vezetője, a végén rövid időre a párt elnöke, akit az utóbbi években Dávid Ibolyával együtt igyekeztek/nek meghurcolni az UD Zrt. lehallgatási ügyében. Szénási Sándor újságíró moderálja a beszélgetést.

Az idei első est igencsak érdekes volt, Magyar Bálinttal beszélgettünk az általa szerkesztett Magyar polip című kötet apropóján - majd dedikálta is azt. (Lásd lejjebb részletesen!)

A választások előtt, március végére Gyurcsány Ferencet hívtuk meg, aki korábban már megígérte, hogy eljön, reméljük, sikerül vele is időt egyeztetni.

Persze továbbra is várjuk ötleteiteket, javaslataitokat akár témára vagy konkrét személyre...

PUSZTAI ERZSÉBET, a MoMa alelnöke
1952-ben született Budapesten második generációs orvosi családban. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen elvégzése után 1977-től Ajkán dolgozott belgyógyászként. 1982-ben belgyógyászatból, 1985-ben fertőző betegségekből szakvizsgázott. Ajkán az MDF alapító tagja volt, az 1990. évi országgyűlési választáson egyéni képviselővé választották, fizetés nélküli szabadságra ment és politikus lett. A Parlament Szociális- Családvédelmi- és Egészségügyi Bizottságának tagja, majd 1992. májusában a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. Vezető szerepet vállalt többek között a Magzatvédelmi Törvény és a hozzá csatlakozó rendeletek megalkotásának parlamenti vitáiban, valamint a Családvédelmi Szolgálat kialakításában. 1994-ben az MDF országos listáján jutott be az Országgyűlésbe. Az MDF szakadása után 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja, alelnöke, parlamenti frakciójának helyettes vezetője. A Szociális- és Egészségügyi Bizottság, valamint 1994-től 1996-ig a Költségvetési Bizottság munkájában vett részt. 1998-ig országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban annak megalakulásától 2000. júniusáig az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1998-tól 2002-ig az MDNP elnöke. Ezt követően egészségpolitikai tanácsadó, majd 2008-tól business és management, egészség és életvezetési coach, wingwave coach.

HERÉNYI KÁROLY, az MDF volt frakcióvezetője
1950-ben született Budapesten, vegyészeti szakmunkásként érettségizett, dolgozott, később laborvezető, kisszövetkezetet alapított, majd 1987-ben vállalkozó lett. 1989-ben belépett az MDF-be, egy évvel később a párt Somogy-megyei elnöke lett. 1992-93-ban elnöki tanácsadó, 1993 és 98-, valamint 2001 és 2007 között az MDF szóvívője. Többször került a párt elnökségébe. 1998-ban a balatonboglári kerületben országgyűlési képviselővé választották.
Az MDF-frakció helyettes vezetője 1999-ig, majd 2002-ig az Országgyűlés jegyzője. 2002-ben ismét egyéni mandátumot szerzett, majd ő lett az MDF frakció vezetője. A 2006-os választásokon a Fidesz indított ellene jelöltet, aki le is győzte, így országos listán kerül be a parlamentbe. Ősszel pedig Balatonboglár polgármesteri székéért indult, de a fideszes jelölt futott be. 2009-ben megszűnt az MDF frakciója, júniusban bekerült a párt elnökségébe.
2009-ben a Legfőbb Ügyészség sikertelenül kérte mentelmi jogának felfüggesztését az UD Zrt. lehallgatási ügyben, bár ő (és Dávid Ibolya) támogatta a kérést. Az MDF 2010-ben nem jutott be a parlamentbe, ekkor két hónapra átvette a pártelnöki pozíciót.

Nagyon kérem, ha megteheted, - cégeden keresztül vagy magánszemélyként -segítsd házigazdánk, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét! Elsősorban pénzadománnyal: (IBAN: HU26) 10400140-00026699-00000006. A kedvezményezett neve, címe: Oltalom Karitatív Egyesület, 1086 Budapest, Dankó u. 9. (K&H Bank Zrt., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)
Az egyéb természetbeni adományokat (ruha, tartós élelmiszer stb. ) is szívesen fogadják 24 órás ügyeletükön a Dankó u. 15. sz. alatt.

Tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt február 27-én, csütörtökön 18,45-kor a Dankó u. 11-ben, a Wesley János Főiskolán.

Előre is kösz, üdv:

Szentirmay László
(Irma)

A polipvadász

A Magyar polip (a posztkommunista maffiaállam) c. könyv szerkesztőjével, az egykori SzDSz egyik kiemelkedő vezetőjével folytattunk nagyon érdekes beszélgetést a január 29-i klubesten. Magyar Bálint emlékeztetett rá, hogy már az első Orbán-kormány vége felé írt először a "szervezett felvilágról", és viták folynak arról: hogyan is lehetne a legpontosabban minősíteni a második Orbán kormány időszakát. Ungváry Rudolf fasisztoid mutációról, Marsovszky Magdolna etnonacionalizmusról ír, a Milla tüntetésein a szellemes "alvilágosult abszolutizmus" feliratot láthattuk. A liberális szociológus szerint az autokratikus rendszerek egyik altípusáról van szó. A posztkommunista  maffiaállam a hatalom és a fogadott politikai család vagyoni koncentrációjára épül, ahol az állami erőszak vértelen eszközeivel hódoltatják be az embereket. Ez nem totális diktatúra, például szemben a Kádár korszakkal, melyben a hatalom félt a kritikus szavaktól, így a szamizdattól is, a mai hatalmat csak az érdekli, hogy a kritikus gondolatok csak szűk közönséget érjenek el. Például a Klub Rádió vidéki frekvenciáit elveszik ugyan, de életét, ha nehezítve is, de meghagyják. Orbán kódoltan ugyan, de mégis viszonylagos nyíltsággal beszélt már a választások előtt is arról, hogy új rendszert akar. A maffiaállam miközben felszámolta a gerilla-korrupció rendszerét, egyben központosította és részben törvényesítette is azt. Pikó András moderátor emlékeztetett Debreczeni József szavaira, miszerint a szociknál több helyre kellett fizetniük a vállalatoknak, s még ez sem volt biztos... Mire Magyar Bálint rámutatott: mára elfogyott a nem privatizált tulajdon, így nemcsak a folyó jövedelmeket, a koncessziókat nyúlják le, például a földeknél, a trafikoknál, hanem a "tranzit" államosítások révén kényszerítenek családi vérkeringésbe független tulajdonokat. Az energiaszektorban most hihetetlen mértékű pénz áramlik ki off-shore cégeken keresztül. Pikó András rákérdezett az "elmúlt nyolc év" felelősségére, mire Magyar Bálint elismerte, hogy ez jogos felvetés. Nemcsak a létező korrupció vonatkozásában, hanem nem születtek a társadalmi problémákra adekvát közpolitikai válaszok, beleértve a nemzeti kérdéshez való viszonyt is. Nem véletlen, hogy a Fidesz a szociális és a nemzeti populizmus eszköztárát használta, méghozzá egyesítve azokat. Kérdésekre válaszolva hallottunk tőle igen szellemes jelzőket: például a "poligarchák" előtérbe kerülését (Frei Tamás könyvéből idézve), vagy éppen "polipbüro" szót (Révész Sándor kritikája alapján). Ennek kapcsán rámutatott, hogy a politikai döntéshozatal kikerült a formalizált testületek köréből és a fogadott politikai család felső régióiba a "polipbüróba" került. Ennek megfelelően ma már teljesen érdektelen, hogy kik is a tagjai a Fidesz elnökségének, hiszen az érdemi döntéseket Orbán Viktoron kívül Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Habony Árpád, Lázár János és talán Rogán Antal hozza. Egyetértett egy hozzászólóval, miszerint minden alá van rendelve az Orbán család és a "csókosok" gazdasági érdekeinek, s kifejtette: ők a politika világából építettek gazdasági hatalmat, és nem fordítva, mint a klasszikus oligarchák. '90-ben még nem volt semmi vagyonuk, most meg már a legnagyobb - eddig szövetséges - oligarcháikat igyekeznek behódoltatni, így Csányi Sándort és Demján Sándort is. Nagyon pontosan fogalmazza ezt meg Debreczeni József "A fideszes rablógazdaság" c. ugyancsak friss könyvében. A tankönyv-mizériáról szólva hangsúlyozta, hogy itt egyszerre működik az agymosás és a pénzmosás. Pakssal kapcsolatban figyelemre méltónak tartotta a hazai beszállítók 40 %-os arányát, amit minden bizonnyal a Közgép fölöz majd le. Magyar Bálint nem volt túl optimista a választásokkal kapcsolatban, mert késve történt meg a koalíció, és az is inkább technikai jellegű. Sajnos Bajnai Gordonnak sem sikerült mozgósítania a mérsékelt jobboldaliakat. Nyolc hónap óta olvad a kormányváltó akarat, csökken a remény. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy történelmi szükségszerűség-e ez a helyzet, amit a könyvében oly precízen megfogalmaznak. Mint mondta, sok minden kellett ehhez: Orbán Viktor és a Fidesz, mint egyfajta politikai csúcsragadozó, de sajnos a korábbi MSzP-SzDSz kormány számos hibája is.

Mártonffy Dániel