Vendégünk Békesi László, aki Tézisek címmel foglalta össze gondolatait egy új gazdaságpolitikai program kidolgozásához.
Lásd: Mozgó Világ 2012/1.
A tézisek célja, hogy megalapozzon Magyarország számára egy új, hosszú távú gazdaságpolitikai programot, kijelölje annak kereteit és felvázolja legfontosabb alkotóelemeit. A lényeget leegyszerűsítve az a célja, hogy az elmúlt másfél év pusztító ámokfutása után visszaterelje a magyar gazdaságpolitikát a józan ész keretei közé. A tézisek arra a kiinduló feltételezésre épülnek, hogy a 21. század Európájában – így Magyarországon is – olyan társadalmi-gazdasági modell lehet működőképes és sikeres, amely tartósan jó feltételeket teremt a gazdasági hatékonyság, versenyképesség növeléséhez, egyben garantálja a társadalmi kohézió megőrzésének és újratermelésének feltételeit, biztosítja az ehhez szükséges szolidaritás intézményeit és forrásait. Ez a társadalmi formáció túllép a széles körű jövedelem-elvonásra és -elosztásra alapozott, fenntarthatatlan klasszikus jóléti állam ideáján, de – miközben a gazdaság fejlődése számára kedvező feltételeket teremt – intézményrendszerével és jövedelemelosztási politikájával megelőzi a társadalom végletes polarizálódását, tömegek elszegényedését és leszakadását. Széles, polgárosodó középosztály kifejlődését támogatja, ösztönzi az egyének és vállalkozások gyarapodását, ugyanakkor fellép az anyagi, egzisztenciális kiszolgáltatottság ellen. Támogatja a tőkeakkumulációt és befektetéseket, ösztönzi az egyéni, csoportos és munkateljesítményeket, célzott támogatást nyújt a rászorulóknak. A vízióban célul kitűzött társadalmi-gazdasági modell a liberális polgári demokrácia és jogállam keretei között, parlamentáris többpárti demokráciában, fejlett piacgazdasági viszonyok között épülhet ki és válhat működőképessé. Szemben áll minden autokratikus vagy/és egalitárius társadalmi-gazdasági berendezkedéssel, nem enged semmilyen populista, nacionalista vagy szélsőséges nyomásnak. Jellegét tekintve modern, „emberarcú” kapitalizmus, amely megfelelő kereteket teremt a globalizált világgazdaságban működő termelőerőknek, segíti a kor rohamosan gyorsuló tudományos, technikai és technológiai vívmányainak elterjedését, hatékony működését. A tézisek a magyar gazdaság és gazdaságpolitika jelenkori állapotát tekintik kiindulópontnak, ezért kiemelnek olyan evidenciákat is, amelyek konszolidált viszonyok közepette magától értetődők, így feleslegesnek tűnhetnének – amiért az írástudó és gondolkodó olvasóktól restelkedve kérek megértést. (Reális gazdaságpolitika kidolgozásához és megvalósításához bizony ismét elő kell venni az elmúlt másfél évben kidobott közgazdasági tankönyveket, melyeket tiszteletben tartva érvényesíteni kell a negligált alapvető törvényszerűségeket.)
Továbbá olvassátok el legújabb írását az ÉS feb. 17-i számában: "LÁTLELET a magyar gazdaságról 2012 februárjában"!
Békesi László (Győr, 1942.05.31.) közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter. Édesapja jogász, pénzügyi szakértő volt. Cegléden a Kossuth Gimnáziumba járt, a család gyakorló vallásossága miatt nem vették fel az ELTÉ-re, így tanácsi előadó lett. Estin végezte el a PSzF-et (tanára volt Faluvégi Lajos, akinek hatására kezdett el a költségvetés elméletével foglalkozni), később a Közgázt is. 30 évesen a Pest-megyei Tanács általános elnök-helyettese lett, majd 3 évvel később a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Az egykori atléta 12 évig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. 1984-ben a MOB azon négy tagja közé tartozott, akik jelen voltak és nem szavazták meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Elvesztette párttisztségeit és pártfegyelmit is kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amelyet bezúztak. Hetényi pénzügyminiszter "mentette meg": helyettesének választotta. 1989- májusától egy évig a Németh kormány pénzügyminisztere volt. 1990-ben az MSzP országos listájáról, 1994-ben egyéni listáról jutott az Országgyűlésbe, majd a Horn kormány első pénzügyminisztere, miniszterelnök-helyettes lett, 1994-ben az u.n. „Bokros-csomag” koncepciójának kidolgozója, de 1995 elején lemondott. 1998-ban kilépett az MSzP-ből. 1979-től címzetes egyetemi docens, 1981-től a közgazd.tud. kandidátusa, címzetes egyetemi tanár a Közgázon 2001-ig, 1979-2004-ig az ELTE oktatója, neves nemzetközi intézetek regionális szakértője, 2006 óta a Pénzügykutató tanácsadója. 2009-ben a Reformszövetség tagja. 2002-ben Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki, Heller Farkas díjas közgazdász (2003). Felesége 1992 óta Csehák Judit volt egészségügy-miniszter.
"Ide figyeljenek, emberek!": az előműsor kivételesen nem zenei csemege lesz, hanem egy megemlékezés a most 100 éves Alfonsóról (1912-1987), a XX. század egyik legnagyobb magyar nevettetőjéről, a Kossuth-díjas kiváló művészről. Markos József 18 évesen artista lesz, Európa-szerte revükben és cirkuszokban lép fel, 1944-ben a munkaszolgálat alól megszökik, álnéven bujkál. A háború után segédszínésznek áll, pesti varietékben, lokálokban szórakoztatja a közönséget, 1951-ben színésznek áll. 1952-től némi kitérővel - pl. 56-59 között bécsi és belgiumi emigrációban él - a Vidám Színpad tagja. Több mint 40 filmben szerepelt. Pár klasszikus filmbejátszás után rövid beszélgetés fiával, Markos György színművésszel.