
A résztvevők kérdeztek, Bokros meg válaszolt, amolyan „bokrososan”, őszintén, logikus gazdasági és politikai érvek mentén, de talán sokkal diplomatikusabban, mint anno pénzügyminisztersége idején.
Kérdeztünk; kérdeztük félelmeinket, kétségeinket és bár a válaszok többnyire optimista kicsengésűek voltak, úgy érzem, hogy nagy örömre továbbra sincs okunk.
Szilvi blogbejegyzése az estéről itt.